Mennyi vizet kell inni naponta magas vérnyomás. Gondolatok az egészségről, táplálkozásról – segítség a gyógyuláshoz

Folyadékpótlás: mennyi?

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére. Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Mi mennyi? Van olyan folyadék, amit eszünk, mégis befolyásolhatja a folyadékháztartásunkat. Rengetegszer hallhatjuk, hogy igyunk eleget, mert különben megfájdul a fejünk, nehezebben koncentrálunk, hosszú távon tönkretehetjük a veséinket, fogyókúra esetén nehezebben tudunk fogyni, nehezítjük a keringési rendszerünk dolgát. Azt már sokan kívülről fújják, hogy napi liter folyadék az ideális, ám vajon tudjuk-e, hogy mi számít folyadéknak?

Ön szerint folyadék a leves? És a joghurt?

A görögdinnye? A narancs?

Ivóvíz, te mindenünk!

A tejbegríz? Dietetikusnak kell lenni ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ kaphassunk, megkérdeztünk tehát egy dietetikust. Mennyi az annyi? Miháldy Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet dietetikusa elmondta, hogy 10 testsúlykilogrammonként 4 dl. Egy 70 kilós ember tehát 28 deciliter folyadékot pótoljon naponta — ez a hivatalos, általánosan elfogadott álláspont.

Mostanában azért lehet olvasni más véleményt is: Ronald J. Maughan professzor, az Európai Hidratációs Intézet vezető a Házipatikában megjelent cikkben kifejti, ennél bonyolultabb, hogy mennyi is az elégséges, vagy pontosabban optimális folyadékfogyasztás.

Milyen összefüggés van a krónikus dehidráció és a magas vérnyomás között?

Szerinte attól is függ mindez, hogy valaki idősebb vagy fiatalabb, netán gyermek, aktív életet él vagy inkább irodai munkát végez, sokat tartózkodik a szabadban, vagy ideje nagy részét légkondicionált irodában, autóban tölti. Más a folyadékszükséglet nyáron amikor extrém esetben meg is duplázódhat a verejtékezés miatt és télen is. A szakember szerint a testünk pontosan elárulja, hogy eleget iszunk-e. Ha ugyanis valaki keveset naponta alkalommal jár pisilni, a vizelete sötét színű, akkor valószínűleg nem iszik eleget.

Ha azonban naponta alkalommal is vécére megy, és a vizelete majdhogynem színtelen, akkor a szervezete számára megfelelő mennyiségnél több folyadékot fogyaszt. Ez sem egészséges, mert esetleg túl sok ásványi anyagot fogyaszt el, aminek a kiválasztása megterhelheti a veséket.

Azt fontos tudni, hogy folyadékot nem csak mennyi vizet kell inni naponta magas vérnyomás kiválasztó szervrendszerünk munkája nyomán veszítünk, hanem magas vérnyomás klinikák 1 liternyit izzadással, légzéssel és széklettel is. Csak az folyadék, ami folyik? De térjünk vissza arra, hogy mit tartunk folyadéknak. Az még mindenki számára egyértelmű, hogy a víz, a tea, a gyümölcslé, a szánsavas üdítőitalok folyadéknak számítanak.

mennyi vizet kéne innod, hogy belehalj?

A tejnél már sokan elbizonytalanodnak, mert azt már ételnek is lehet számítani, ahogy a leveseket is, még akkor is, ha üres erőlevesről van szó. Még bizonytalanabbak leszünk, ha a kávé vagy a sör, bor kerül szóba, mert azt hallottuk, hogy ezek vízhajtó hatásúak, tehát fogyasztásukkal többet veszítünk a réven, mint amit nyerünk a vámon.

És mi a helyzet a magas folyadéktartalmú, de halmazállapotát tekintve már a szilárdság felé hajló ételekkel? A fagyival? A joghurttal? A gyümölcsökkel és zöldségekkel?

Egy darab friss narancsban akár 1 deci narancslé is van. Ha pohárba töltjük, akkor folyadéknak számíthatjuk fel, ha gerezdenként esszük meg, akkor nem számolhatjuk bele a napi folyadékfogyasztásba? Ezek a kérdések egy egészséges embernek viszonylag kevésbé fontosak, mert nem életbe vágó, hogy az a napi pár deci, amit nem az elsődleges folyadékforrásként megivott léként fogyaszt el, az vajon a folyadékháztartását befolyásolja-e.

Ám egy dialízisen lévő vesebetegnek ez már komoly kérdés. Számukra ugyanis maximálva van a napi folyadékbevitel, mivel a dializáló rendszer ellentétben az egészséges vesével csak bizonyos mértékben képes a folyadékot eltávolítani a keringésből.

11 ijesztő tény a kiszáradásról | Well&fit

A vese- és szívbetegség esetén a folyadékfogyasztást korlátozhatja az orvos. Súlyosan beszűkült vesefunkció esetén minimális mennyiségű vizelet ürül a szervezetből, ilyenkor a folyadékbevitel jelentős korlátozása szükséges.

A vesebetegek kezelése szoros orvosi és dietetikai kontrollt igényel, étrendjüket és folyadékszükségletüket dietetikusok és orvosok határozzák meg aktuális állapotuktól, súlyuktól, a távozott vizelet mennyiségétől függően. Vesebetegeknél különösen ügyelni kell a megfelelő folyadék- fehérje- és ásványianyag- nátrium, kálium, foszfor bevitelre is, mert a vese csökkent működése következtében romlik a vizelet kiválasztás, ez pedig víz, ásványi anyagok nátrium, kálium, foszfor és anyagcsere- melléktermékek felhalmozódásához vezet.

Az ilyen betegségben szenvedőknél előforduló magas nátriumszint és magas vérnyomás következtében sószegény diétát kell alkalmazni. A vesebetegek csak alacsony sótartalmú élelmiszereket fogyaszthatnak, és a számukra készített ételekhez só nem használható fel, valamint az ételek utánsózása sem megengedett.