Magas vérnyomás károsodott vénás kiáramlással
Perifériás keringés Anatómiai ismeretek áttekintése A véredények elágazódó, tágulékony disztenzibilis csövek, folyamatosan változó dimenziókkal, nagy- és kisvérkörré szerveződve.
A kamrákból kivezető erek a verőerek artériák magas vérnyomás károsodott vénás kiáramlással, melyek a szövetekhez, ill. A bal kamrából indul az aorta, a jobb kamrából pedig a truncus pulmonalis, amely jobb és bal arteria pulmonalisra oszlik. A nagyartériák sorozatos oszlások után egyre kisebb átmérőjű artériákban folytatódnak, majd arteriolák osztják szét a vért a kapilláris hálózatba.
A prekapilláris arteriolák, a kapillárisok és a posztkapilláris venulák alkotják a mikrocirkulációs rendszert, amelyből a vért az egyre nagyobb átmérőjű vénák gyűjtőerek szállítják vissza a pitvarokba.
Falszerkezetük alapján az artériákat elasztikus, ill. Az érfal belső rétegét endothelium borítja. Az endothelsejtek egymással szorosan kapcsolódnak, rajtuk keresztül anyagkicserélődés nem történik. A funkció szempontjából nagy jelentőségűek az elasztikus rostok, melyek az érfal rugalmasságát biztosítják.
Legnagyobb arányban a nagyerekben találhatóak, ezért soroljuk az aortát, a truncus pulmonalist és a belőle eredő a. Ide tartozik még a truncus brachiocephalicus, az a. A körkörös lefutású simaizomréteg az érlumen szabályozásában játszik aktív szerepet. A disztálisabb artériák muszkuláris típusúak.
A magas vérnyomás, hipertónia lehetséges okairól (biologika, ujmedicina, vntv)
Az átmérőhöz képest legnagyobb vastagságú simaizomréteggel az arteriolák rendelkeznek. Az endothelsejtek kapcsolata lehet continuus, vagy discontinuus, köztük átmenetet jelentenek a fenesztrált kapillárisok. A kapillárisfal simaizomsejteket nem tartalmaz, így a kapillárisok aktív lumenváltoztatásra nem képesek.
A vénák fala sok rugalmas elemet tartalmaz, emiatt a vénák rendkívül tágulékonyak. A vénák fala is tartalmaz simaizomsejteket, ami az aktív lumenváltoztatás lehetőségét biztosítja. A közepes méretű vénákban, főleg az alsó végtagokon, vénabillentyűket találunk, melyek elősegítik a vér szív felé történő áramlását a gravitáció ellenében azáltal, hogy gátolják a visszafolyást.
A merevedési problémáknak az életkor növekedésével nő a gyakorisága. Ennek oka az is lehet, hogy az öregedési változások mellett a férfiak idősebb korukban gyakrabban szednek gyógyszereket, többször fordul elő az életükben magas vérnyomás és az érelmeszesedés, melyek hozzájárulhatnak a merevedési zavarok kialakulásához.
A perifériás keringés általános jellemzése, hemodinamika Összkeresztmetszet Az erek összkeresztmetszete az artériák területén a legkisebb, az elágazódások ellenére változatlan, egészen az arteriolákig. Az arteriolák területén az oszlások során az összkeresztmetszet nő, míg a legnagyobb értéket a kapillárisok területén észlejük. A vénák összkeresztmetszete fokozatosan csökken, de még a nagyvénák területén is némileg meghaladja az artériás értékeket.
- Az agyi erek vénás torlódása - Ütés
- Balkamra-hipertrófia - Megnöveli az infarktus és a szívelégtelenség kockázatát
A véráramlás magas vérnyomás károsodott vénás kiáramlással az erek összkeresztmetszetével fordított arányban változik. Az artériák területén a szívciklussal szinkron változik a vérnyomás, majd ez a jelenség a az arteriolák területén megszűnik.
A tömegmegmaradás értelmében a szűkebb csőszakaszon időegység alatt ugyanannyi folyadék áramlik keresztül, mint a tágabb részen. Az áramlási sebesség fordítottan arányos a csőkeresztmetszettel.
Visszérbetegség tünetei és kezelése - HáziPatika
Az összefüggés alapjaiban érvényes az érrendszerre is. Ahogy az elágazódások miatt nő az összkeresztmetszet, az áramlási sebesség csökken, a nagyerekben pedig ismét jelentősen fokozódik. A kapillárisok területén a legkisebb az áramlási sebesség, ami nyilvánvalóan előnyös a kapillárisfalon keresztül lezajló anyagkicserélődés szempontjából. Az áramlás intenzitását befolyásoló tényezők Hosszú, szűk csövek esetében az áramlás intenzitása, a folyadék viszkozitása és a cső sugara közötti összefüggést a Hagen-Poiseuille törvény írja le: 3.
Balkamra-hipertrófia - Megnöveli az infarktus és a szívelégtelenség kockázatát
A nyomás-áramlás összefüggést merev falú, illetve tágulékony csőrendszerben az alábbi ábra mutatja: 3. Az erekben egy kritikusan alacsony nyomás mellett megszűnik az áramlás, annak ellenére, hogy a nyomás nem 0.
- Hogyan kell kezelni a magas vérnyomást iszkémiás stroke-ban
- Bene Orsolya, kardiológus Az úgynevezett cardiomyopathiák a szívizom betegségei közé sorolhatók.
- És így következmény nélkül!
Az érfal összeesik, az áramlás megszűnik kritikus záródási nyomás. A csőhosszat kétszeresére emelve az időegység alatt átáramló folyadék térfogata felére csökken. Az eredetivel megegyező csőhossz mellett, de duplájára növelve a cső sugarát, az áramlási intenzitás szorosára fokozódik.
Hogyan kezeljük az agy vénás kiáramlásának megsértését
A viszkozitás kétszeresére való növelése - az eredeti viszonyok egyéb paramétereinek megtartása mellett - felére csökkenti az áramlási intenzitást. Az eddig ismertetett törvényszerűségek merev falú csövekben lezajló, stacioner időben nem változólamináris áramlás mellett érvényesek, ún. A lamináris áramlás végtelenül vékony rétegek egymástól független sebességgel történő elmozdulását jelenti, melyet meghatározott sebességprofil jellemez. A sebesség legnagyobb a lumen magas vérnyomás károsodott vénás kiáramlással részén axiális áramlása szélek felé egyre csökken.
A vörösvértestek a tengelyben, a fehérvérsejtek pedig a perifériás részeken áramlanak.
A szívizom-elfajulások
Turbulens örvénylő áramlás esetén a sebességprofil kaotikus. Egy kritikus sebesség felett az áramlás turbulenssé válik. Hasonló szituáció alakulhat ki pl. A turbulens áramlás hangjelenséget kelt. A vér viszkozitásának változása is okozhatja a lamináris áramlás turbulenssé válását, ugyanis a turbulencia valószínűsége a viszkozitással fordítottan arányos.
Anémiában, felgyorsult keringés mellett az magas vérnyomás károsodott vénás kiáramlással szájadék felett hallgatózva organikus eltérés vitium nélkül is hallhatunk szisztolés zörejt.
A vér viszkozitását döntő módon a hematokrit befolyásolja. A turbulens áramlás azért előnytelen, mert ugyanolyan mértékű áramlás fenntartása nagyobb nyomás mellett lehetséges. A vérkeringéssel szembeni ellenállás Az ellenállást az érátmérő és a vér viszkozitása szabja meg.
Az ér sugara negyedik hatványon szerepel, ami mutatja, hogy az átmérő változtatásának lehetősége az ellenállás változtatásának nagyon hatékony módját biztosítja a szervezetben. Az egymást követő érszakaszok egymással sorosan, az azonos típusú erek pedig egymással párhuzamosan kapcsoltak, de ez vonatkozik a különböző szervek érhálózatára is.
A sorba kapcsolt ellenállások az áramlási intenzitás szempontjából az alábbi módon viselkednek: a teljes ellenállás Rt a részellenállások összegéből adódik. Az egyes elemek konduktanciája individuálisan, egymást kiegészítve változhat anélkül, hogy a teljes ellenállásban változás következne be. Ennek a ténynek a keringő vérmennyiség megoszlásában és újraelosztódásában a vérkeringés redistribúciójában van jelentősége. A keringési perctérfogat nyugalomban 5,0 - 5,5 l.
Az érpálya össztérfogata ezt sokszorosan felülmúlja. Az ellentmondást az oldja fel, hogy az egyes szervek vérátáramlása a szükséglethez igazodik. Egy adott szervben nem a teljes kapilláris rendszer perfundált minden időpillanatban, hanem a keringésben résztvevő, nyitott kapillárisok száma a szövetek anyagcsereigényének megfelelően változik.
A keringő vérmennyiség redistributiója, újraelosztódása következik be, pl. Izommunkában a perctérfogat is fokozódik, tehát a koronária átáramlás is nő. Sem a koronáriák, sem az agyi erek nem vesznek részt a keringési reflexek aktiválódásával járó válaszreakciókban. Az egyes érszakaszok jellegzetességei Az artériás rendszer sajátságai A szívből kiinduló nagyerek aorta, tüdőartériák legjellemzőbb sajátsága a tágulékonyság, amely a falukban található rugalmas elemek jelenlétéből következik.
Az elasztikus rugalmas csőként viselkedő érszakaszokban a térfogat-nyomásgörbék jellegzetes lefutásúak, meredekségük a kor előrehaladtával változik, mivel a rugalmas elemek mennyisége csökken. A meredekség csökkenése azt eredményezi, hogy relatíve kis térfogatváltozás is nagy nyomásemelkedést okoz.
A kamra szisztolé során a nagyerek kezdeti szakaszába került vérmennyiség pulzustérfogat nem távozik pillanatszerűen, mivel ezt a perifériás ellenállás megakadályozza, hanem térfogat növekedést és következményesen nyomásnövekedést okoz.
A falban lévő rugalmas elemek megfeszülnek, a szív munkája által a keringésbe juttatott energia egy része un. Ez az energia a diasztolé alatt kerül vissza a keringésbe kinetikai energia formájában, ez az energia biztosítja a diasztolé alatti folyamatos véráramlást. A véráramlás sebessége és a pulzushullám terjedési sebessége eltérő. A véráramlás fenntartója nem a pulzushullám terjedése, hanem a perfúziós nyomás!
A pulzushullámok vizsgálatának fontos diagnosztikai jelentősége van. A csontos alap felett futó arteria radialis pulzushullámai tapintással palpatióval vizsgálhatók.
Visszérbetegség tünetei és kezelése
Az alábbi pulzussajátságok pulzuskvalitások állapíthatók meg: A pulzussorozat jellemzői Frekvencia: normál érték: kb. A falukban található simaizomsejtek körkörös rétegekbe szerveződnek. A vaszkuláris simaizomsejtek a viszcerális simaizomsejtek közé tartoznak. Jellemzőjük a spontán aktivitásra való képesség. A spontán aktivitás alapját az un. Amikor a depolarizáció eléri a feszültségfüggő, L-típusú lassú kalciumcsatornák aktiválódásához szükséges küszöbértéket, akciós potenciál generálódik.
Akciós potenciál sorozatok alakulnak ki, amik az izomzat tartós összehúzódását, tónusát váltják ki. Az értónus ezen komponensét nevezzük bazális tónusnak.
A simaizomsejtek feszítése depolarizációt, akciós potenciál sorozatokat és tartós összehúzódást eredményez Bayliss effektus. A szimpatikus aktivitás nyugalmi vazokonstriktor tónust eredményez, amely keringést szabályozó reflexek aktiválódása során fokozódhat vagy csökkenhet. A vázizomzat ereiben szimpatikus kolinerg beidegzés is érvényesül.
Egyes érterületeken paraszimpatikus kolinerg beidegzés van pia mater erei, corpus cavernosumhoz vezető erek. Az acetilkolin az endothelium által közvetített módon vazodilatációt vált ki. A mikrocirkulációs rendszer sajátságai A mikrocirkulációs rendszer a legkisebb átmérőjű prekapilláris ereket, az ún. Az arteriovenózus kapillárisok simaizomzattal rendelkező kezdeti szakaszai a metarteriolák. Belőlük erednek a valódi kapillárisok, melyeknek eredését prekapilláris szfinkterek veszik körül.
Humorális vazokonstriktorok felszabadulása, ill. A vér ilyenkor az arteriovenózus kapillárisokon áramlik keresztül, a valódi kapillárisok kizáródnak a perfúzióból, a vérkeringés az adott szövet nyugalmi szükségleteit tudja kielégíteni. Vazodilatátor hatású humorális tényezők ill.
